Safety Requirements for Full Body Harnesses

KÖTELEZŐ

1. típus: A sapkára átvitt ütőerő nem haladhatja meg a 4450 N-t, amikor egy 3,6 kg-os (8 font) ütés 5,5 m/s (méter/másodperc) sebességgel esik le.

Áthatolás: 1 kg-os behatoló nem érintkezhet az álfejjel 7,0 m/s sebességgel.

Gyúlékonyság: a sisak nem éghet láng kibocsátásával a láng visszavonulása után 5 másodpercnél hosszabb ideig.

Elektromos ellenállás: próbavizsgálat 20 000 volton az E osztály esetében vagy 10 000 volton a G osztály esetében. A C osztály nem nyújt védelmet az elektromos veszélyekkel szemben.

2. típus: Az 1. típus követelményein túl a 2. típusú fejvédelemnek a következőknek is meg kell felelnie.

Energiacsillapítás: a gyorsulás nem haladhatja meg a 150 g-t a sapkára és oldalra történő esés esetén egy 5 kg-os próbafejjel 3,5 m/s sebességgel.

Oldalirányú behatolás: Elöl, hátul és oldalt egy 1 kg-os behatoló nem érintkezhet a fej formájú próbabábuval 5,0 m/s sebességgel.

OPCIONÁLIS

ANSI/ISEA Z89.1 4 opció: alacsony hőmérséklet (LT), magas hőmérséklet (HT), fordított kopási pozíció és nagy láthatóság.

Vegyszerálló védőruhákra vonatkozó követelmények, melyek korlátozott védelmet nyújtanak a folyékony vegyszerekkel szemben (6-os típusú ruházat), beleértve azokat a ruházati cikkeket is, melyek a test csak bizonyos részeit védik (PB típus [6]).

A szabvány azokat a minimális követelményeket határozza meg, melyek a korlátozott használatú vagy újra használható, korlátozott védelmet biztosító vegyszerálló ruhákra vonatkoznak. A korlátozott használatú vegyszerálló ruhák a könnyű porlasztások, a folyékony vagy az alacsony nyomású aeroszolok és az alacsony szennyeződések ellen valók, melyeknél a folyadékok átbocsátása elleni teljes védelem (molekuláris szint) nem szükséges.

VÉDŐRUHÁZAT ELEKTROSZTATIKUS TÖLTÉSEK DISSZIPÁCIÓJÁRA

Az európai szabvány az anyagokra és az elektrosztatikus disszipációjú védőruházatok tervezésére vonatkozó követelményeket rögzíti, melyeket a földdel érintkező rendszerek kiegészítőjeként használnak abból a célból, hogy megakadályozzák a gyújtó kisüléseket. FIGYELEM: ezek a követelmények elégtelennek bizonyulhatnak a gyúlékony oxigéndús környezetben. A szabvány nem alkalmazható hálózati feszültség elleni védelemre.

Az embereken való nem kívánt statikus elektromosság ellenőrzése sokszor szükséges.

Az elektrosztatikus potenciál valóban súlyos következményekkel járhat az elektromosan feltöltődött személyen, mivel eléggé magas lehet ahhoz, hogy veszélyes kisülések szikráit idézze elő.

A kockázatelemzés után az elektromos disszipációjú védőruházat viselete szükségesnek bizonyulhat.
Az EN1149-5 szerint minősített ruházat használatra alkalmas.

Az ATEX 1999/92/CE irányelv a II-A-2.3 függelékében kéri, hogy a dolgozók rendelkezzenek munkaruhával, azok olyan anyagból készüljenek, amelyek nem képeznek elektrosztatikus kisüléseket, melyek robbanásveszélyes környezetben képesek meggyulladni. Az elektrosztatikus potenciálnak következményei lehetnek az elektromos kisülésre hajlamos anyagokra is. Így az antisztatikus ruházatot sokszor használják például az elektronikai gyártósorokon, fél-vezetők összeszerelésénél. Továbbá használják vizsgált légkörű helyeken, mint például a gépkocsi festő műhelyekben, hogy elkerüljék a részecskék kibocsátását, melyek képesek a karosszéria festésén megtapadni.

Az antisztatikus töltés disszipációját a töltés képződést korlátozó kezeléssel lehet elérni, illetve karbon vagy fém szálak hozzáadásával. Az elektrosztatikus töltések disszipációját biztosító védőruházatot viselő személyeknek szigorúan, közvetlenül a földdel kell érintkezniük például 10⁸ Ω-nál kisebb ellenállással, miközben alkalmas cipőt viselnek, úgy mint az EN ISO 20345 által jelölt biztonsági lábbelik, vagy minden más alkalmas eszközt.